Csillagászat
A Nap
A Nap 4,6 milliárd éves, fősorozati csillag. A rendkívül forró
plazmából (ionizált gázból) álló hatalmas nagy gömb tömege
750-szer akkora, mint a Naprendszer valamennyi bolygójáé
együttvéve. Magjában nukleáris reakciók hidrogénből héliu-
mot állítanak elő, miközben óriási mennyiségű energia kelet-
kezik.
A Napredszer bolygói és légösszetételük
Merkúr: oxigén(52%), nátrium(39%), hélium(8%), kálium és
más gázok(1%).
Vénusz: szén-dioxid(96,5%), nitrogén és más gázok(3,5%)
Föld: nitrogén(78,1%), oxigén(20,9%), argon és más gázok(1%)
Mars: szén-dioxid(95,3%), nitrogén(2,7%), argon(1,6%), oxi-
gén, szén-monoxid és más gázok(0,4%).
Jupiter: hidrogén(89,8%), hélium, metán és ammónia(10,2%)
Szaturnusz: hidrogén(96,3%), hélium és más gázok(3,7%)
Uránusz: hidrogén(82,5%), hélium(15,2%), metán(2,3%)
Neptunusz: hidrogén(79%), hélium(18%), metán és más gázok(3%)
Bolygók:
Merkúr: A Merkúr a Naprendszer második legkisebb bolygója, a Naphoz
legközelebbi, és vasban leggazdagabb bolygó. Felszínén igen kellemet-
lenek a körülmények. Nemigen van védelmező légköre, és hőmér-
séklete napközben a pokolian forró 430 C°-ig emelkedik, majd éjjel
dermesztő -180C°-ra zuhan.
Vénusz: A Naptól számított második bolygó, és a Föld napfelöli szom-
szédja. A kék bolygónak jóformán azonos a tömege és az összetétele,
mégis két nagyon különböző világ. A vénuszt folyamatosan sűrű
felhőtakaró borítja.
Föld: A Föld a Napkoz harmadik legjözelebbi bolygó. A négy kőzet-
bolygó közül a legnagyobb, és kőzetileg 4,5 milliárd évvel ezelőtt
keletkezett. A Föld belső szerkezete a bolygótestvéreihez hasonló,
mégis egyedül álló a Napredszerben abban, hogy felszínén bőségesen
van folyékony víz, oxigénben gazdag légköre van, és tudjuk, hogy
fenntartja az életet.
Mars: A Mars a négy kőzetbolygó közül a Naptól legtávolabbi.
Rozsdás-vöröses színe miatt vörös bolygónak is szokták nevezni, de
nevét a rómaiak hadistene után kapta. Változatos felszíni alakzatai
között találunk mély szurdokvölgyeket, de itt vannak a Naprendszer
legmagasabb vulkánjai is.
Jupiter: A Jupiter a legnagyobb méretű és tömegű bolygó. Csaknem
2,5-szer akkora a tömege, mint a másik nyolc bolygónak együttvéve, és
a belsejében 1 300 Föld férne el. A Jupiter a rómaiak főistenének ne-
vét viseli (akit a görög mitológiában Zeusznak neveznek).
Szaturnusz: A Szaturnusz a második legnagyobb bolygó, és a Nap-
tól számított hatodik, ugyanakkor a legtávolabbi bolygó, amelyet
szabad szemmel még megláthatunk. Ez egy gázból és folyadék-
ból álló hatalmas golyó, ami az egyenlítőjénél kidudorodik, és belső
energiaforrása is van.
Uránusz: Az Uránusz a harmadik legnagyobb bolygó, és kétszer olyan
távol van a Naptól, mint a belső szomszédja, a Szaturnusz. Halvány-
kék, jellegtelen felszínű égitest, gyér gyűrűrendszerrel és holdak
kiterjedt családjával.
Neptunusz: A négy óriási gázbolygó közül a legkisebb és a leghidegebb,
valamint a legtávolabbi a Naptól. 1846-ban fedezték fel, és nemrég
egy űrszonda, a Voyager-2 kezdte el vizsgálni ezt a távoli világot.
Amikor a szonda 1989-ben elrepült mellette, egyúttal elkészítette az
első közelképeket a Neptunuszról.
Plútó: A Plútó a Napredszer egyik magányos farkasa. Mindenképpen
a legkisebb bolygó, hiszen tömege negyedakkora, mint a Holdé, és
400-szor kisebb, mint a Földé. Sok csillagásznak az a véleménye,
hogy a Plútó nem tekintendő bolygónak, hanem egyszerűen a Kui-
per-öv legnagyobb objektumának.
Csillagködök
Kuiper-öv
A Naptól számitott 6 és 12 milliárd km közt terül el a Kuiper-öv,
amely egy üstökösszerű testekből álló, lapos övezet. Bár ennek
létezését már 1943-ban feltételezte Kenneth Edgeworth ír
csillagász és 1951-ben Gerard Kuiper létét csak az 1990-es
években erősiteték meg.
Halley-üstökös
legkissebb távolsága a naptól:88 millió km
keringési periódusa:76 év
első megfigyelése: Kr. e. 240
Androméda galaxis
katalógusszáma:M31,NGC 224
távolsága:2,9 millió fényév
átmérője:250 000 fényév
fényessége:3,4 magnitúdó